Beültünk az autóba és elindultunk nem tudom hogy hova mert Harry nem mondta meg, hogy hova visz. 10 percet kocsikáztunk, aztán már nem bírtam tovább megszólaltam.
- Harry mond meg hova megyünk. Nem szeretem a meglepetéseket.- mondtam és ránéztem.
- Nyugi. Nem bízol bennem? Ezt tuti hogy szeretni fogod. És mindjárt ott vagyunk.- mondta mosolyogva és megpuszilta az arcom és rögtön megint az utat figyelte. Ahogy mondta olyan 5 perc múlva Harry megállt a kocsival és leállította, tehát megérkeztünk. Amikor kiszálltam Harry mögém lépett és bekötötte a szemem egy fekete kendővel.
- Ezt muszáj?- kérdeztem nevetve, mert majdnem elestem egy kőben amikor elindultunk.
- Nyugi foglak. És leveheted a kendőt.- mondta és kikötötte.
Amikor megláttam hogy hol vagyunk majdnem elájultam. Egy gyönyörű parkban voltunk, ami tele volt gyönyörű virágokkal.
- Hogy tetszik?- kérdezte Harry félve.
- Én... ez gyönyörű Harry.- mondtam meghatódva és a nyakába ugorva megcsókoltam. Amikor elváltunk, megfogta a kezem és elvezetett egy padhoz.
- Remélem nem vagy még annyira éhes mert vacsora az majd csak később lesz.- mondta mosolyogva. Én még mindig a park ámulásával voltam elfoglalva úgy hogy nem válaszoltam.
- Menjünk el sétálni. Hogy találtad meg ezt a helyet?-- kérdeztem mosolyogva közben felálltam a padról és elkezdtem sétálni.
- Hát igazából, erről a helyről senki sem tud. Mármint rajtad kívül. Ide szoktam jönni gondolkodni vagy kiszellőztetni a fejem.- ezen nagyon meglepődtem és nagyon meghatódtam. Hogy senki nem tud erről a helyről? Ez aranyos!
- És nekem minek mutattad meg?- kérdeztem tőle mert nagyon fúrta az oldalam ez a kérdés.
- Mert benned megbízok. És azt szeretném hogy ez legyen a közös helyünk. Maradjunk itt örökre. Együtt. Sosem hagylak el, vagy csallak meg...- itt megállított és a szemembe nézett.- Soha.- suttogta.
"Sosem hagylak el, vagy csallak meg"- ez a mondat hangzott a fejemben. Vagyis a második fele. "Sosem csallak meg" De hiszen én megtettem. Megcsaltam. Lefeküdtem Liam- mel. Gondolatomat Harry zavarta meg.
- Lizi, jól vagy?- kérdezte aggódva és finoman megrázott a vállamnál. Én rá néztem de rögtön le is sütöttem a fejem hogy ne kelljen a szemébe nézni.
- Igen, hát persze.- suttogtam, mert attól féltem hogy kicsordul egy könnycsepp a szememből, ami ott lappangott.
- Lizi nézz rám.- itt megfogta az államat és felemelte a fejem. - Mi a baj?- itt eltört a mécses. Kicsordult egy könnycsepp és jött utána több is.
- Harry. Én.. semmi.. - ráztam meg a fejem, nem tudtam neki elmondani.
-Lizi, - fordította a fejem maga felé és közelebb hajolt. Göndör fürtjei csikizték a könnyektől vizes arcomat. - Nekem elmondhatod. Én mindig veled leszek. - susogta fülembe majd ajkait rátapasztotta enyéimre. Nem bírtam tovább. Ahogy puha ajkai hozzám értek kirázott a hideg. Egyik kezét derekamon nyugtatta a másikkal pedig az arcomat fogta.
-Figyelj... - léptem el csókunkat megszakítva. - ezt én nem tudom csinálni.
Amikor Harry agyáig ez eljutott és felfogta csak egy helyben állt, dermedten. Arca falfehérré vált.
-Harry én nagyon sajnálom de nem megy.
-Miért? - hangja rekedt volt. - Nem vagyok elég jó neked? Harry Styles nem jó neked? - hangja pár oktávval feljebb került.
Megijedtem ettől a Harrytől. Kezeit ökölbe szorította és észre sem vette, hogy ujjai fehérek lettek. A dühtől arcizmai megfeszültek.
-Harry bocsánat. - léptem közelebb hozzá de ő hátrált. - Szeretlek. Nagyon de nagyon szeretlek. Kérlek bocsáss meg ez csak egy kis elmezavar volt. Egy kis félrelépés. - hangom remegett mikor elmondtam monológomat.
-Félrelépés? - fejét felemelte. - Szóval te megcsaltál.. - mondta halk rekedtes hangon.- Kivel?
-Azt.. azt nem mondhatom el. - szóltam.
Harry erre nem felelt csak lehajtott fejjel visszasétált nagy kocsijához.
-HARRY! - kiabáltam utána. - részeg voltam. A buliban. Te is részeg voltál és tapiztál.. emlékszel? - amikor elkezdtem mondani felkeltettem Harry érdeklődését és visszafordult. - Te elmentél a discoból és egyedül maradtam. Aztán jött Liam és.. - itt paradicsom piros fejemet lehajtottam.
-Tudtam, hogy Liam volt. - mondta majd sietősen beszállt a kocsijába.
A szélvédőn keresztül láttam ahogy bekapcsolja biztonsági övét majd gyorsan elhajtott.
-A fenébe.
Leroskadtam a földre majd arcomat a kezeimbe temettem. Sírni kezdtem. Ordítani, zokogni.
-Hülyeséget fog csinálni.. ezt nem hagyhatom.
Kikotortam táskámból a mobilomat majd rögtön tárcsáztam Nellit.
Kicsöng.
-Ajh.. vedd fel. - toporzékoltam.
-Mivan? - hallottam Nelli flegma hangját. Hát igen.. nem is az én tesóm lenne..
-Harry..Harry vigyázz Liamre.. Harry mindjárt ott.. - ahogy elkezdtem hadarni felismertem egy ismerős hangot. Harry volt az. Már ott volt.
-Liam!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése